Mike hasonló természetű, mint volt szerelme, így nem volt nehéz megtalálni vele a közös hangot, sőt annyira jóban lettek, hogy mindenben kikérték egymás véleményét is. A körülöttük lévők nem tudták eldönteni, hogy együtt járnak, vagy csak szimplán olyan barátok, akik nem szégyenlősek egymás előtt és szex kivételével minden van közöttük.
Valójában így is volt. Olyan volt Jan számára Mike, mint Brian és ez néha kicsit ijesztő volt. Mindent elmeséltek egymásnak, még azt is, hogy ha lefeküdtek valakivel, annak minden egyes részletét tudni akarták.
Teltek a napok és Mike-nak hála egyre kevesebbet gondolt Golf-ra, de álmaiban ismét azon a futurisztikus helyen járt, ahol szerelme nem ismerte fel, azonban mégis kezdett alakulni közöttük valami. Ahogy elaludt, a saját házukban találta magát a hatalmas ágyában, de Golf nem volt vele.
Azonnal felült az ágyban, kitakarózott és felhúzta a pólóját, hogy megnézhesse a sebet, amit nem is olyan régen Mike látott el. A kötés rajta volt, de már közel sem fájt neki úgy, mint korábban és nem is szédült annyira, mikor kikelt az ágyból, de még mindig nem állt biztos lábakon.
Az erkély ajtaja nyitva volt, a szellő lágyan lengette be a hosszú hófehér függönyt a szobájába. Kintről édes illat érződött, mintha virágok és gyümölcsök aromájának bódító keveréke lenne. Előre nyújtotta jobb kezét, hogy érezhesse a szellő által mozgatott függöny érintését és lehunyta a szemeit, miközben nagy levegőt vett, hogy mélyen beszívhassa az édes illatot, amit már nagyon régen nem érzett.
Néhány pillanat múlva egy kéz simított végig az övén, majd ujjaikat összefűzte és lassan közelebb lépett hozzá annyira, hogy a száján érezte a leheletét. Az érintés nagyon is ismerős volt számára. Szíve először kihagyott néhány ütemet, majd annyira zakatolt, hogy azt hitte kiszakad a mellkasából.
Képtelen volt türtőztetni magát, így azonnal rányomta a száját a fiúéra és el úgy csókolta, mintha legalább 1000 éve nem találkoztak volna. Ahogy a csók elmélyült, akaratlanul is legördült néhány könnycsepp az arcán. Úgy kapaszkodott a fiúba, mintha ő lenne az utolsó reménye az életben maradásra és valójában ez így is volt. Amit saját világában elnyomott magában, most azok az érzelmek egyszerre törtek fel benne és nem tudott nekik megálljt parancsolni.
Lassan hátráltak az ágy felé, miközben Jan megoldotta a fiú nadrágjának övét, majd le is tolta azt az alsójával együtt. Szerencsére felül nem viselt semmit és csodával határos módon rajta is csak a fehér térdig érő selyem hálóinge volt. Nem vártak sokat, hisz mikor az ágyon feküdtek, Golf azonnal befészkelte magát szerelme combjai közé és egyetlen kemény lökéssel belé hatolt.
Nem gondolkoztak, csak azt tették, amire vágytak. A tempón az elején vad volt és gyors, majd ahogy haladtak egyre közelebb a csúcs felé, úgy lassult le minden és mintha megállt volna az idő körülöttük. Szorosan ölelték és csókolták egymást végig, míg mindketten át nem lendültek a határon. Golf még erőtlenül lökött néhányat, amivel szerelmét ismét eljuttatta a határig, majd közel bújt hozzá és szuszogott bele a fülébe.
Beletelt egy kis időbe, míg minden visszaállt a régi iramba és akkor Golf felemelte a fejét és őt nézte.
- Mi az? - kérdezte Jan, miközben végigsimított a fiú arcán.
- Aggódtam érted. - válaszolta. - Azt hittem sosem jössz vissza hozzám.
Jan kicsit megemelte a fejét és gyengéden összeérintette a szájukat. - Az nem történhet meg. - suttogta, miután elvált tőle.
- Szeretlek. - mondta Golf, mielőtt megcsókolta.
Nem tudni mennyi idővel később arra ébredt, hogy valaki finoman rázogatja. Először nem akart magához térni, de amint egy puha száj rásimult az övére, már más volt a helyzet. Furcsa módon tudta, hogy Golf csókolja, hisz ahogy ő teszi, azt soha nem tudná elfelejteni.
Ahogy ujjaival végigtapogatta őt, érezte, hogy ruha van rajta és néhány hosszabb tincs is az arcába lógott. Álljunk meg! Mikor öltözött fel Golf és hogy lettek hosszabb tincsei, mikor nemrég még rövid volt a haja? Olyan sebesen ült fel, mintha elkésett volna a munkából és akkor látta meg a fiút.
- Mit keresel itt? - kérdezte ijedten a fiút.
- Látni akartalak. - válaszolta, miközben egy könnycsepp gördült le az arcán, aztán sírni kezdett.
Jan közelebb húzódott a fiúhoz és letörölte a könnyeit. - Történt valami? - a fiú nem válaszolt, csak zokogni kezdett. - Héééé. - szólt hozzá lágy hangon, majd átölelte.
Míg Golf a könnyeivel küszködött, bevillant neki néhány régi emlék a lánnyal kapcsolatban. Egy klubban voltak, ahol megcsókolta és kérte öccsét, hogy menekítse ki onnan, majd egy vad éjszaka is. Tehát tényleg szerelmesek és Jan ezért készült ki, mikor nem emlékezett rá és ronda dolgokat vágott a fejéhez. Ő ennek ellenére nem adta fel és ment hozzá, de akkor megjelent Toey és mindent elrontott.
Össze volt zavarodva. Nem tudta, hogy akkor a kórházban szakítottak-e vagy csak sértettségében mondta neki azt, hogy felejtsenek el mindent és tegyenek úgy, mintha semmi sem történt volna, de annyiban biztos volt, hogy vissza akarja őt kapni és ezért bármit megtenne.
Aztán egy buli is beugrott neki, amit itt tartottak és egy srácnak is bemutatkozott.
- Hello, Beck vagyok. Jade pasija.
- Szia, Golf vagyok. Jan pasija. Ő az öcsém, Mike.
Felszisszent a hirtelen rátörő fejfájástól és el is távolodott a lánytól, majd a szemeibe nézett.
- Mi a kívánságod mára, szülinapos? - mosolygott rá a lány.
- Töltsd velem a napot. - mondta ki azonnal.
Jan csak mosolyogva bólintott egyet. Nemsokkal később a mobilja őrült rezgése és pittyegése ébresztette fel. Mérgesen fújtatott egyet, majd amikor a kijelzőre nézett, Mike nevét látta és halványan elmosolyodott.
- Ühm. - szólt bele álmosan.
- Jó reggelt, álomszuszék. - köszöntötte a fiú. - Hogy aludtál?
- Egész jól. Merre vagy?
- Az utolsó simításokat végzem Golf szülinapi buliján.
- Miért nem keltettél fel?
- Mert annyira édesen aludtál, hogy nem volt szívem hozzá. - válaszolta Mike.
Lassan kikászálódott az ágyból és kiment a teraszra, ahonnan jól belátta az egész környéket. Golf a parton ült a házuk előtt Toey-val és úgy tűnt, mintha veszekednének. Gyorsan megbeszélt mindent Mike-al és kihallgatta a beszélgetésüket.
- Mi van veled mostanában, Pichaya? - kérdezte Toey. - Rád sem ismerek!
- Mit akarsz ezzel mondani? - kérdezte a lány reszkető hangon.
- Azt, hogy ez közöttünk sosem fog működni! Szeretlek, de csak mint barátot és akibe szerelmes vagyok az Jan.
Toey sírni kezdett. Úgy tűnt semmiképp sem ezt a választ várta a fiútól, pedig számíthatott volna rá, ha nem akart vele járni. Tudta, hogy sehogy sem lesz képes úgy elmondani mit érez, hogy ne okozzon fájdalmat. Mindig is tudta, hogy a lány szerelmes belé, de eddig nem lépett semmit, legalábbis az amnéziájáig és ezért sem haragudott meg rá, mert próbálta vele elhitetni, hogy régóta együtt járnak, de nem szólt és nem is reagált rá, csak akkor, mikor Jan csókolta meg.
Most már értette, hogy miért öntötte el melegség, mikor összeérintette a szájukat még akkor is, mikor azokat a rettenetes szavakat vágta a fejéhez azután, hogy pár napig a gondját viselte a kórházban. Az is világossá vált számára, hogy vámpír és ezért kívánja annyira az emberi vért.
Ismét bevillant neki egy emlék. Az utcán állt éppen lesben a sötétben, hogy elkapjon egy lányt, akinek a vérét veheti, majd kitörli az emlékeiből és elengedi. Ekkor látta meg a magát időnként összehúzó lányt, aki vágyának illata azonnal megrészegítette. Egész végig követte és ahogy felnyögött, időnként felsikított az őt kínzó fájdalomtól, amit a vágy okozott, ő is megkeményedett.
Vérszomjas ragadozóként nézte végig, ahogy újra és újra összehúzza magát, miközben fájdalmasan nyög, majd amikor lefeküdt a kripták előtti kőasztalra, már képtelen volt parancsolni magának. Szinte azonnal letépte a lány bugyiját, szélesebbre tárta a combjait, magáról egyetlen mozdulattal letolta a nadrágját, kezeivel lágyan végigsimított a a térdétől a medencéjéig, majd megállapodott a csípőjénél, mire a lány felnézett. Mikor találkozott a tekintetük, a lány úgy érezte, képtelen ellenállni.
- Sajnálom! - suttogta a fiú, mielőtt csípője előrelendült volna.
A lány sikolyai teljesen elvették az eszét, de mégis erőt vett magán, hogy feltegyen egy mondatot: - Fá....Fáj valahol? - kérdezte zihálva.
- Ne...hagyd abba! - követelte a lány.
Toey már ekkor majdnem sírógörcsöt kapott és ez hozta vissza az emlékei foszlányaiból. Először csak nézett maga elé, majd felállt, a lány vállaira tette a kezét, de ő teljes erőből ellökte őt és úgy esett el, hogy kezét felvágta egy éles kődarab.
Jan azonnal megérezte a friss a vér szagot és elindult, hogy véget vessen ennek az egésznek. Semmiképp sem fogja hagyni, hogy a lány zaklassa Golf-ot, mert annak csak sérülés lesz a vége és neki mindkétféle is, ahogy kivette a dolgokból. Tombolt benne a düh. Hogy merészel egy hisztis kis liba hazudozni szerelmének és még ráadásul miatta meg is sérül? Legszívesebben kitépte volna a szívét, de nem tehette meg, hisz egyenlőre az a fontos, hogy Golf jól legyen.
Amint odaért, a kinyújtotta a kezét, felhúzta a fiút a földről, majd elkapta a lányt, megragadta az állát és hagyta, hogy eluralkodjon rajta az a bizonyos ösztön, ami mindig akkor jön elő, ha szeretteit bántják.
- Ha Golf még egyszer megsérül miattad, akkor megöllek! - morogta a még mindig síró lánynak. Most takarodj!
Nagyot nyelt, majd megfogta Golf kezét és bementek a házukba, hogy elláthassa a sebét. Pár pillanatba telt bele, míg hozta az elsősegély dobozt. Kivette belőle a fertőtlenítőt és a szükséges kötszereket.
A fiú meg sem érezte, hogy mennyire csíp a fertőtlenítő, hisz csak gondoskodó szerelmét tudta bámulni, aki éppen a feladatára koncentrált. Mire feleszmélt, már az utolsó simítások voltak hátra a kötözésből, majd amikor készen lett, a lány megpuszilta a kezét.
- Hiányoztál! - csúszott ki a száján. Jan nem reagált semmit, csak nyelt egyet, majd elindult kifelé a teraszra. - A buli óta hiányzol!
Jan hirtelen megállt. - Azt mondtad a buli óta?
Golf bólintott. - Emlékszem pár dologra. Az első éjszakánkra, mikor a kriptáknál voltunk, a vad éjszakánkra, mikor Mike kimenekített a klubból, a szülinapodra is és arra, hogy bemutattál a családodnak.
- Mióta? - kérdezte reszkető hangon.
- Úgy 2 napja. - válaszolta.
Golf azonnal magához rántotta Jan-t és ajkaira tapadt, miközben összefűzték ujjaikat és az egyik oszlopnak dőltek. Jó ideig képtelenek voltak elengedni egymás száját, majd előfordult, hogy nevetgéltek és felváltva csókolóztak. Eközben Mike is megérkezett az utolsó útjáról, amivel mindent betudott szerezni bátyja szülinapi bulijára. Mosolyogva nézte a boldog szerelmesek turbékolását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése