2013. január 28., hétfő

Forró Sóhajok 4. fejezet 3.rész

Golf az ajtóhoz indult és mielőtt kilépett volna a szobából, még rámosolygott a lányra, majd kiment. Ahogy a bejárati ajtó kinyílt egy fiatal lány hangját hallotta meg, ahogy leszidja a fiút a figyelmetlenségéért.

- Na végre! Már azt hittem valami baj van. A telefont sem vetted fel! Van fogalmad mennyire aggódtam? - fakadt ki a lány.

- Bocs. A telefont lenémítottam, hogy nyugodtan pihenhessek. - vakarta meg a fejét a fiú.

- Fáradtnak tűnsz. - simított végig a lány az arcán. - Csak nem bulizni voltál?

- Jan-t ápoltam. - válaszolta, majd bement a konyhába és kivett a hűtőből egy palack vizet.

Teljesen figyelmen kívül hagyta a másik lányt és bement Jan-hez, hogy odaadja neki a vizet, majd leült mellé az ágyra és az ölébe vette a kötszeres dobozt. Lassan takarta ki és óvatosan húzta fel a hasán a hálóinget, hogy megnézze a sebét.

A kötés átázott a vértől, így újat kellett kikészítenie és a fertőtlenítőt és elő kellett vennie. Egy keveset löttyintett egy vattadarabra, gyengéden leszedte a használt kötést és megtörölgette a sebet. A lány felszisszent és hátravetette a fejét, mikor a fertőtlenítő a sebhez ért.

- Bocsánat. - mondta Golf, miközben a lányra nézett.

- Hát ő lenne az, akit magadhoz vettél? - kérdezte a lány Golf-tól.

- Toey, nem várnál meg a szobában? - kérdezte enyhe dühvel a hangjában.

A másik lány kiment a szobából és magukra hagyta őket. Jan már értette miért adta meg Golf számára az előbb a választást. Toey szereti Golf-ot, ő nem viszonozza, csak hagyja, hogy mellette legyen barátként, de ennél többet nem ígért neki.

- Kérsz fájdalomcsillapítót? - kérdezte, miközben megfogta a kezét.

- Nem, jól vagyok. - hunyta le a szemeit, hogy elrejtse a fájdalmat és koncentrált, hogy ne szisszenjen fel.

Golf felállt és egy levél fájdalomcsillapítót tett az ágy melletti szekrényre a vízhez, hogy ha szükséges vegye be. Lehajolt hozzá és megsimogatta az arcát. - Pihenj egy kicsit. - mosolygott rá, majd kiment és résnyire nyitva hagyta az ajtót.

Mikor átment a másik szobába, Toey már majdnem anyaszült meztelenül várt rá az ágyon térdepelve. Ahogy végignézett rajta, kikerekedtek a szemei. A lány gyönyörű volt, de semmi olyan benyomás nem érte, ami miatt le akarna vele feküdni. Képtelen lenne rá.

Leült vele szemben. Kétségbeesetten kereste a szavakat arra, hogyan mondja el neki, hogy bármennyire is közel állnak, nem teljesítheti a kérését, hogy lefeküdjön vele, mikor készen áll. Folyton csak a másik szobában pihenő lány járt a fejében, aki gyengéd szeretettel viseltet iránta.

- Toey, én nem.... - kezdte el, de Toey rátette mutató ujját a szájára.

- Szeretkezz velem, kérlek! - kérlelte a fiút.

Próbálta azt képzelni, hogy Jan érinti, de anélkül is tudta, hogy mással van, hogy kinyitotta a szemeit. Nem engedte a lánynak, hogy megcsókolja, mert még Jan csókjának ízét dédelgette magában és nem akarta, hogy másé vegye át a helyét.

Ez nem helyes! Nem úgy szereti Toey-t, ahogy ő szeretné és így nem adhatja meg neki, amit ő annyira akar. Ő Jan-be szerelmes! Ahogy rágondolt, rögtön elpirult és a szíve is őrülten vert a mellkasában. Már csak a gondolattól is elmosolyodott, hogy alig néhány lépésre van tőle a szomszéd szobában.

Elhúzódott a lánytól. - Toey, kérlek ne!

- Miért? Én akarom. - nézett rá könnyes szemekkel.

A másik szobában Jan közben majd belehalt a tudatba, hogy ők ketten még ha rövid ideig is, de szeretkeztek és most Golf a másik lánnyal van. Halkan zokogni kezdett. Néhány percnyi fájdalmas zokogás után erőt vett magán, lecserélte a hálóinget egy pólóra, nadrágra és edzőcipőre, magához vette a vizet és a fájdalomcsillapítót, majd kiosont az ajtón és a következő utcáig szaladt.

Ahogy bekanyarodott, érezte, hogy kezd szédülni. Talán ágyban kellett volna maradni, de képtelen volt maradni és elviselni a gondolatot, hogy Golf a lánnyal van. Felidézte a nemrég történteket. Mikor megállt, a házuk előtt találta magát. Zihálva hullott térdre és megpróbálta összeszedni a maradék erejét.

- Mike! - Kiáltotta torka szakadtából az egyetlen nevet, ami eszébe jutott.

Az ajtó pár pillanat múlva kinyílt és kiszaladt a fiú hozzá. Kezeivel kiseperte nyakából a haját.

- Jan, jól vagy? - kérdezte tőle Mike, de választ nem kapott.

A lány csak átölelte a nyakát, jelezve, hogy nincs ereje felállni és még hallja amit mond. Mike gondolkodás nélkül az ölébe vette, bement a házba és az emeleten lévő szobájáig meg sem állt vele. Lefektette az ágyra és ekkor látta meg a friss vérfoltot a pólóján.

Akkor lépett be a szobába a lány egyik menyasszonya, Jane. - Uram Isten, mi történt?

Ahogy Mike leszedte a vértől iszamos kötést és letisztította a sebet, nagyot nézett. - Összevarrták és kapott egy nagy adag hegedésgátlót is.

Közben Golf hason feküdt az ágyon, Toey pedig mellette és a hátát simogatta.


Próbálta élvezni a cirógatást, de nem tudta, állandóan csak Jan járt a fejében, ahogy csókolta, érintette és kérte, hogy tegye a magáévá. Még mindig a karjaiban tarthatná és szerethetné, de Toey mindig rosszul tud időzíteni. Ha csak később jön egyetlen órával.....

Még mindig érezte magán Jan illatát. Ez volt az egyetlen, amit élvezett most Toey társaságában. Meg kell mondania neki, hogy ne reménykedjen, mert nem szereti és már talált valakit, akibe beleszeretett. Kinyitotta a szemeit, majd felült az ágyban. Nem tudott tovább színlelni. Ezt nem teheti egyikükkel sem.


- Ne haragudj, de nekem ez nem megy! - mondta Golf.

- Miről beszélsz? - kérdezte értetlenül a lány, miközben hátulról átölelte a fiút.

- Nem én vagyok a megfelelő. - folytatta.

- Ezért nem akarod velem? - puhatolózott Toey.

Golf nagyot nyelt, majd ismét megszólalt. - Nem akarom tovább ezt folytatni és hogy hamis reményeket táplálj. Kérlek értsd meg!

- Mit? Azt, hogy a férfi akit szeretek meg sem akar érinteni? Mégis miért? Mert egy titokzatos lány, akit nem is ismerek évekkel ezelőtt elrabolta a szívedet? - fakadt ki a lány.

- Sajnálom! - mondta Golf, majd kiviharzott a szobából.

Mikor belépett, nem hitt a szemének. Jan sehol sem volt. Visszarohant a szobájába, ahol Toey öltözködött éppen, előkeresett egy pólót és bőrdzsekit, felkapta a lakáskulcsát, telefonját, pénztárcáját és kirohant a házból. Az utcára érve kapkodta a fejét hol is kereshetné a lányt. Céltalanul kezdett sétálgatni, míg végül a Hatcher-ök házánál meg nem állt.

Meghallotta odabentről a lány ordítását. Kinyitotta az ajtót, beszaladt és a lány szobájáig meg sem állt. Éppen az öccse próbálta kiszedni a varratokat a sebből.

- Mit a francot művelsz? - förmedt rá öccsére Golf.

- Ha nem szedem ki a varratokat meghal! - válaszolta Mike.

- Mit segítsek? - kérdezte a fiatalabbat.

- Fog meg a kezét. - parancsolt rá bátyjára.

A fiú nem teketóriázott, levette a kabátját, bemászott a lány mögé és megfogta a kezét, miközben Mike olyan óvatosan kiszedte a varratokat, ahogy csak tudta. Jan ordításai még jó ideig visszhangzottak és töltötték be az utcákat.

Mikor végeztek, Jane bement hozzájuk. Jan még mindig zihált, ahogy Mike bekötözte a sebet.

- Szia. - köszöntötte Jane.

- Szia. - tette ugyanezt Jan is.

- Szarul nézel ki. Hány pasi ment át rajtad? - cukkolta a lányt.

- Csak egy. - nevetett Jan.

- Szép munkát végzett. - kuncogott fel Jane.

A beszélgetést Mike szakította meg, aki átnyújtott neki egy műanyag poharat tele friss vérrel. - Ügyelj rá, hogy az utolsó cseppig kiigya!

Golf elengedte Jan egyik kezét és odatette a szívószálat a szájához, hogy ihasson belőle. Néhány korty után elhúzta a fejét, jelezve, hogy eleget ivott, majd Golf a mellettük lévő szekrényre tette a poharat és ismét megfogta a kezét. Jan halványan még hallotta a fiú hangját, majd minden elsötétült előtte.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése